„..Egy félig csókolt csóknak a tüze
lángol elébünk
Hideg az este. Néha szaladunk,
Sírva szaladunk
S oda nem érünk.”
(1)

Titokzatos-félelmetes erő, mely férfi és nő újszerű viszonyából fakad, valódi szerelmi szenvedély. Az újszerű viszony férfi és nő egymás mellé rendeltségében, sajátos transz-szenzusában valós meg. „Egy-egy isten lesz majd / Minden földi ember / Telve szerelemmel.” (2) Mindennek és mindenkinek meg kell változnia, leginkább az elvárás-horizontnak. Ezt a szerelmi szenvedélyt Ady előtt senki sem tematizálta. Balansz –játék. A harc ugyanis, mely itt férfi és nő között zajlik, nem a hatalom-mámor küzdelme, hanem léttörténés, olyan küzdelem, melynek nincs se győztese, se vesztese, csak izzó, eleven igazsága, el nem rejtettként érzékletes szenvedélye.

„Én már régen-régen úr lennék
S vagyok öreg temető-szolga:
Volt egy asszony s az életet
Rámparancsolta.
Messze van még, aki fog jönni,
Hogy a varázsból kiszakasszon?
Jöjj s parancsold rám a halált
Te, másik asszony.”
(3)

(1) Ady Endre: Félig csókolt csók részlet
(2) Ady Endre: Legszentebb csók
(3) Ady Endre: Várom a másikat

Koreográfus:
Nemes Zsófia

Táncművészek:
Baranyai Erika
Plóza Gabriella
Hucker Kata
Zsíros Gábor
Zaka Tamás

Fénytechnika:
Fledrich Péter

Támogatók:
Merlin Színház
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
SÍN Kulturális Központ
Új Előadóművészeti Alapítvány