A József Attila 41 verséből és néhány töredékéből, valamint a költő életében lényeges szerepet játszó nők különféle szövegeiből szerkesztett színházi előadás: passiótörténet. Ha valaki csak nagy vonalakban is ismeri a költő életét, a szenvedéstörténet kifejezés nem szorul bővebb magyarázatra.

E szenvedés története a versekben tárgyiasul, s a művek nem csak a passió stációi, de egyszersmind a kínokkal terhes létezés megváltó értelmét és alakját is jelentik – ha egyáltalán van ilyen. Természetesen nem a teológiai, csupán a történeti egzisztencia megváltásának értelmében: „s e halott fényű istentelenségben” nem látszik más esély ezen az úton, mint „az igazság működésbe-lépése szerinti költészet” – ahogy M. Heidegger nevezi

Célunk, Németh G. Béla értő szavaival élve: „végiggondolni, ami e korban, e kor látópontjairól, e kor mércéivel szinte mindenütt kihívóan vétetett semmibe s hagyatott figyelmen kívül: az egyén emberi jogát, integritását, autonómiáját, mindent egybevéve egzisztenciáját a világ dolgai, hirdetett értékei, kitűzött céljai között”.S ez annál is időszerűbb, mert a kor, a látópont és mérce változott ugyan, de a figyelemnek az említett lételemeket elkerülő iránya változatlan, a szociális-kulturális szándék, ha van is, ezen értékekkel egyáltalán nem számol ma sem.

Az a dramaturgiai szerkezet, mely előadásunkat meghatározza, két egymástól jól elkülönülő bázisra épül.

Az első és a legfontosabb: József Attila belső lelki-szellemi történésének, vonulata, nagyjából az életmű teljes keresztmetszetének alapján, a másik pedig annak a társadalmi-szociális közegnek személyes eleme, a férfi-nő kapcsolat rendre szakadó szálai, melyek e magányos passiót át-átszövik. A két szövegréteg között ugyan nem alakul direkt dialogikus viszony, az egymásra épülő elemek és motívumok konstrukciója – szándékunk szerint – drámai kontextust hoz létre.

E dramaturgiai és koncepcionális elvek határozzák meg minden általunk használt eszköz és színházi kifejezés funkcióját. A legfontosabb ezek közül az a központi metaforaként is értelmezett vasketrec, mely magába foglalja, maga köré rendezi a látható történést és szereplőit.

Rendezte:

Bassola Richárd

Szereplők:

Bassola Richárd,
Bedő Mónika,
Fehérvári Lilla,
Simándi Kata