„Garaczi László különleges, bonyolult utalás-rendszerű, izgalmas szövedékű mai életképsorozata, a Plazma” – írja Radnóti Zsuzsa a műről.

„Plazmavilág: a karakterek, helyzetek, történések folyamatos forma- és halmazállapot változáson mennek keresztül. Felismerhető egy város, Budapest körvonalai, helyzetei, figurái. A konkrét és mégis relatív térben keresünk formát, jellemet, igazságot, törvényt. A darab szereplői bár mai, városi magyarok, ugyanakkor külsőleg és belsőleg a plazmaság „törvénye” alatt állnak: egyik jelenetből úgy folynak át a másikba, mint különböző színű folyadékok, különböző formájú edényekbe (hajszálcsövesség).” (Garaczi László)

Garaczi László íróként, költőként és drámaíróként is jól ismert a kortárs magyar irodalomban. Szövegei különleges világot teremtenek, egyedi és meglepő eszközökkel fogalmazzák meg a kortárs „életérzést”.

A „posztmodern” lázadás korában a szabályok felrúgása, a kommunikáció zavara, az igazság és hazugság határának felbomlása nem csak a művészetet, hanem egész létezésünket érinti. Garaczi László legújabb darabja ennek az identitáskereső, állandóan változó társadalomnak lenyomatát adja, „plazmalétünk” humorral teli szabálytalanságait mutatja meg.
A Plazma szórakoztató esettanulmány mai életünkről, aktuális, kulturális, morális ügyeinkről. A Plazma szövege színházilag is érdekes és újszerű: saját formavilágot teremt, mégis könnyen élvezhető, hiszen mai nyelviséggel, humorral dolgozik. A szövegben feltáruló plazma-világ mai életünk szórakoztató karikatúrája.
A helyszín a mai Magyarország. A történet lazán összefonott jelenetekből áll.

A darab harsány kereskedelmi rádiós párosa Mohács remix című mű sorával dramaturg és narrátor egyben, mint egy kellemesen skizoid ember két fele, hol jóban vannak, hol rosszban, miközben szembesítik egymást önmagukkal. Az ismert fordulatokkal és orgánummal nyomják a sódert, ám az igazi kereskedelmi rádiósokkal ellentétben itt elhangzik néha egy-egy elgondolkodtató mondat is. A rádiósok április 1-ji tréfákat találnak ki, ezek a tréfák a darab mozgatói. A jelenetek látszólag lazán kapcsolódnak egymáshoz, de egy mozaik darabjai, az előadás végére összeállnak.

Mohai: Ötvös András
Fábián: Jaskó Bálint
Balla: Zrinyi Gál Vince
Réka: Jelinek Erzsébet
Bori: Lass Bea

Dramaturg: Róbert Júlia
Zene: Czabán Gábor, Futó Balázs
Producer: Erős Balázs

Külön köszönet: Lőkös Ildikó, Bajzák Anna, Máté Gábor, Polgár Krisztina Emlékalap, Bakelit M.A.C.