“Merjünk álmodni vagy merjünk élni?
A mai ember tragédiája az, hogy ha boldogtalanul éli mindennapjait.
A boldogságunk kulcsa: saját önmegvalósításunk.
Szeretünk, élünk, halunk….
A sorrendet mi állítjuk fel, de sokan későn döbbenünk rá, hogy csak akkor élhetünk igazán, ha szeretünk….legyen az nő,férfi vagy a munka…
Ezt az utat/küzdelmet mutatja be a darab, amelyet magunkkal, környezetünkkel és a társadalom kliséivel vívunk, egyetlen fegyverünkkel a testünkkel.”

„Should we dare to dream or dare to live? Living every day unhappy is the tragedy of the modern days’ man. The key of happiness is self-realization. We love, live, and die…we chose the order, but many discover it too late, that we can only live happily by loving something or someone, let it be woman, man, or work. The show displays this struggle that we fight against ourselves, our environment, and the clichés with our only weapon, our bodies.”

“Fergeteges hip hop tánc 45 percben

Ha van a táncok között olyan, mely az „érzéki közvetlenség” módján hat, minden intellektuális megfontolás kikapcsolására képes, akkor a hip-hop nyilván ilyen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne jelentése, meghatározott tartalma. Egy olyan „világot” mutat be ugyanis, melyben nincs test és lélek, jel és jelentés, külső és belső, természet és társadalom. Vannak viszont elemek: szakadatlan áramlás, sistergés, súrlódás, lebegés. A hip hop nem csak ismerős életformák felidézésére képes, hanem az igazi valóság ábrázolására is.

Egy hétköznapi esemény megidézésére vállalkozó – színházi előadás a maga formanyelvi törvényeit követve, mindenképpen összművészeti lesz, nem lehet más. A zene, a tánc, a festészet (graffiti) és film egyetlen szerves összefüggésben, a jelenlét (a YouTube) szolgálatában. A zene hol a természet hangjait imitálja, vagy a maga közvetlenségében jeleníti meg (szél, vízcsobogás, tűzvész), hol meg a modern gépzene „elidegenedett” világát idézi. A táncosok maszkban és maszk nélkül is láthatók lesznek. Olyan előadást tervezünk létrehozni, melyben „összhangzattan” uralkodik: rend és kaotikum, alázat és szabadság, ideiglenes és szükségszerű, intim és nyilvános nem ellenségek, egymást megsemmisíteni igyekvő erők, hanem egyazon áramlásnak (hullámzásnak) szerves alakváltozatai. Mert mi más a hullám, ha nem tánc: mélységnek és magasságnak egyidejű jelenléte, tiszta tapasztalata, ritmikus mozgás a természetben.”

Koncepció/koreográfus: Auer Miklós Pál és Zsigár Hajnalka
Rendező: Auer Miklós Pál
Dramaturg: Hegedűs Sándor

Előadják a HipHop4U társulat tagjai:

Auer Miklós Pál (Mike)
Fülöp Dorina (Rhino)
Fülöp Eniko (JeNci)
Hepp Sándor (Snake)
Tóth Alex (L-X)
Zsigár Hajnalka (M.Glory)

valamint az Utcai Táncok Egyesület táncosai:

Kosztopulu Eszter, Urbán Alexandra ,Verhás Georgina

Külön köszönet a Bakelit munkatársainak és az L1 Független Táncművészek Társulása Egyesületnek