Beszélgessünk. Bár egyikünknek sincs kedve hozzá, csak azért is töltsük együtt az estét. Soroljunk fel egymásnak néhány fontos tényt: hogy a salátaolaj friss volt, King doktor jó orvos, és szegény Bobby Watson pontosan (?) két éve halt meg. Üljünk szépen, fegyelmezetten, nyakkendő, rúzs, pezsgőspohár, és beszélgessünk, ha belegebedünk is.
Látogassuk meg a barátainkat. Játsszuk el az unalomig ismert-ismételt játékunkat, meséljünk el néhány anekdotát. Sértegessük egymást közmondásokkal és nyelvtörőkkel. Csak ne legyen csend. Csak mindig legyen egy cselédlánynak öltözött Sherlock Holmes, aki nem engedi, hogy a beszélgetés elmozduljon az értelmetlen fecsegés síkjáról.

Erről szól a Kopasz énekesnő, Ionesco abszurd klasszikusa. És, ami a legabszurdabb: a szöveg ennek ellenére is zseniálisan szellemes, vicces és friss. Hat szereplő vergődik kétségbeesetten a szavak hálójában, miközben közhelyekből, majd szótagokból, hangokból próbálják összerakni a széthullott kommunikációt – és ezen a közönség felhőtlenül mulat.
(Vagy nem is annyira felhőtlenül?)

Szereposztás:

Mr Smith – Juhász Dénes
Mrs Smith – Sosovicza Anna
Mary – Kunsági Éva
Mr Martin – Bódis Dániel
Mrs Martin – Pusztai Luca
Tűzoltó – Major Bálint

Rendezte: Varró Ilona Ágnes