„ Kolozsváron egyetemista.
Hamar tanulja a kocsmák nevét.
Havonta küldenek csomagot a szülei.
Egy elfeledett befőttesüveg tartalmára rátelepszik a penész.
Féláron utazik.
Képes két nap alatt elkölteni két hétre való pénzét.
Az is lehet, hogy blattol.
Nem mindig alszik otthon. Hol alszik, hol nem.
Szeretne valami meleget enni.”

Szinopszis

Az előadás az egyetemisták hétköznapjainak problémáit mutatja be a beilleszkedéstől, a bürokráciai útvesztők megaláztatásain keresztül a tanulmányi helytállásig. A cím ellenére nem csupán a tulajdonképpeni alapképzés időszakát öleli fel, hanem az egyetem utáni munkakereséssel, a fiatalok víziótlanságával, és az ebből fakadó tömeges kivándorlással is foglalkozik. A mindenkori egyetemistát állítja tükör elé, de ugyanúgy szól egyetemre készülőknek, az azt elvégzetteknek, és nem utolsó sorban a szülőknek.

A valós eseteket feldolgozó és a teljesen utópisztikus részek, a realista és az abszurd jelenetek éles váltakozása jellemzi az előadást. Kiindulópontként szinte minden esetben az egyetemista élet közismert alkotóelemei szolgálnak: a házibuli, a titkárság, a puskázás, a nem kívánt terhesség, az éhezés stb. A Mit csináltál három évig? ezeket a témákat szólaltatja meg színházi nyelven élő zenével, egyfelől a szórakoztatás, másfelől a problémákkal való szembesítés szándékával.

Kritika:

Kritika

„A Mit csináltál három évig? teljes, kerek egésszé formált előadás, életszerű, de nem érződik rajta az improvizációk izzadságszaga. (…) A várótermesek felmutatják az egyetemista élet epizódképeit, nem foglalnak állást sem pro sem kontra, a nézőre bízzák, hogy eldöntse, mikor melyik félnek van igaza. Afelől azonban nem hagynak kétséget, hogy ők maguk, a Váróterem Projekt mit csinált két évig: erős, homogén csapattá fejlődött, amely szembe tud nézni egy biztos fogódzó nélküli előadás kihívásaival is.” (Széman E. Rózsa – Szabadság napilap)

„Bátor és tehetséges kísérlet ez mindenképpen, amely az amatőr társulatok zömétől és a kőszínházaktól egyaránt különbözik. Az előbbiektől azért, mert érződik a profizmus: hogy ezek a srácok jó iskolában, jó tanároktól tanulták a mesterséget (a dilettánsnak többnyire csak nagy, fárasztó lelke van); az utóbbiaktól azért, mert még nem érződik a rutin savanyú lehelete. Szóval jó projekt ez; remélem, jó is marad. ”
(Demény Péter – Szabadság napilap)

„Hogy a Váróterem Projekt mit csinált? Ügyesen összekovácsolódott csapattá vált, és igazán friss, életszagú produkciót gyúrt össze.”
(Fodor Tünde)

Az előadás létrejöttét támogatta:

A Tranzit Ház támogatója a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Váróterem Projekt: Mit csináltál három évig?
(kollektív rendezés)

Színészek:

Csepei Zsolt, Imecs-Magdó Levente, Molnár Bence, Molnár Margit, Sebők Maya, Simó Emese, Vetési Nándor

Díszlet: Gábor Zsófi
Jelmez: Kürti Andrea és Máthé Réka
Szöveg: Bertóti Johanna
Zene: Bertóti Johanna és Iszlai József
Trailer: Iszlai József
Felirat: Bertóti Johanna
Technika: Imecs Tamás
Arculat és kommunikáció: Makkai Júlia Anna