túl a normák zaján
CERVINUS TEÁTRUM SZLOVÁK NEMZETISÉGI SZÍNHÁZ, SZARVAS: TEMETŐ KÖNYV (A 7. KORTÁRS DRÁMAFESZTIVÁL AJÁNLÓPROGRAMJA)
  • 2008.11.22. 19:00

A szarvasi Cervinus Teátrum 2000 januárjában alakult. Az első években – Weöres Sándor Regionális Színház néven – produkciós formában hozott létre előadásokat,

2004-től a magyarországi szlovák nemzetiség önálló színházaként folyamatosan működő repertoárintézmény. Célja, hogy különösen saját régiójának életében váljon kulturális csomóponttá, a kultúra nyilvános közterévé, s hogy „a művészet minden eszközével érzékenyen, közvetlenül reagáljon a mindennapok gondjaira”.

Gergely László rendező 1952-ben született Budapesten. A Színművészeti Főiskola rendező szakán 1984-ben végzett, Ádám Ottó osztályában. Dolgozott Zalaegerszegen, Veszprémben, Debrecenben, Békéscsabán, Újvidéken és a budapesti Nemzeti Színházban. A szarvasi Cervinus Teátrum alapítója és művészeti vezetője.

Samko Tále író. Legalábbis annak látszik. Helyesebben egyáltalán nem látszik annak, de ezt állítja. Azért író, mert az öreg Gusto Rúhe ezt mondta. (Az öreg Gusto Rúhe alkoholista és jós.) Samko Tále műveinek témája: a temető. Azért a temető, mert az öreg Gusto Rúhe ezt mondta. Első könyve – terjedelmét tekintve egyetlen oldal – visszhangtalan maradt. Fő művének megírására készül, melynek témája: a temető. (Mert az öreg Gusto Rúhe…) Samko Tále emlékezik, gondolkodik, a maga együgyű módján, pengeti a filozófia vastagabb-véknyabb húrjait. Samko Tále beszél. Hallgatni arany.

Temető-könyv Groteszk élet-játék hat jelenetben

1. A legegészségesebb a kefir, mert az nagyon egészséges. A legszebb nyelv a világon a szlovák nyelv, a legnevetségesebb meg a magyar nyelv. (Közben meg a magyar nyelv igen-nagyon humoros.) Minden egyes szlovák büszke arra, hogy szlovák. De ómama nagymamája félig magyar volt. Mindenki, akit ismerek, benne van a füzetemben. Legtöbb a Peter. Harmincegy.

2. Megmondta az öreg Gusto Rúhe: „könyvet fog írni a temetőről.”

A temetőről nem létezik hoszabb könyvet írni, mint amilyen az én els ő könyvem volt a temetőről, mert ugyan mit lehet írni a temetőről.

Írónak lenni nehéz, mert fáj tőle az ember keze.

Az öreg Gusto Rúhénak az Adulár miatt van az előrelátása. Csakhogy az öreg Gusto Rúhe alkoholista.

3. Ótata és ómama németek sem voltak. Csak ómama nagymamája volt félig magyar, ómama meg német, de ez egy kicsit titok. Az úttörőeskü igen-nagyon gyönyörű. Akkor a legjobb írónak lenni, amikor esik, mert akkor amúgy is ráér az ember. Kis mocsok Édes Angelika. (Az idegesség káros az egészségre.) Lehet hogy Gusto Rúhe csak kitalálgat? (És a tetejébe német is.) Vannak mondatok angolul, németül, oroszul.

4. Alf. Névery, művész és albérlő: Az öngyilkosság száz biztos módja és kilencvenkilenc jó indok. Gusto Rúhe másképp bánt a nőkkel, mint a férfiakkal. Ezen a nők gyakran felháborodtak. Darinak Gunárová, osztályelnök, sok szép fehér foggal.

5. Samko Tále. Samko. De sohasem: Tále Úr, egy esetet kivéve. Kik vannak a temetőben? És kinek a sírján van mindig koszorú? Oto nagybácsit annak ideján a spájzba kellett zárni, érthető okból.

6. A halál oka: „mert.” Komáromban nincsenek erdők, Oto nagybácsi mégis talált egyet. Most már beállok a kör közepébe, és azt mondom: ez itt Samko Tále. Komáromból. Az író.

Szereplő: Benkő Géza
Író: Samko Tale (Daniela Kapitánova)
Fordító: Benkő Géza.
Díszlet, jelmez: Martini Yvette
Színpadra alkalmazó, rendező: Gergely László