2026-ban több, a megújuló energiaforrások és az energiaellátás kérdését érintő kezdeményezés is napirendre került Magyarországon. A miniszterelnök, Magyar Péter több alkalommal is beszélt a klímaváltozás és az aszály jelentette kihívásokról, köztük a Paksi Atomerőmű működését érintő kockázatokról. Több kezdeményezés is létrejött az elmúlt időszakban, sorra jelennek meg a zöldenergiával kapcsolatos pályázatok, ami azt jelzi, hogy Magyarország jó úton halad, és van hajlam a változásra. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a legfenntarthatóbb és legkedvezőbb út, a megújuló energiaforrásokban rejlik.
Magyarország újra a nap felé fordulhat
Karácsony Gergely főpolgármester 2026.08.12.-i posztja alapján, Budapest szolártérképe, ami megmutatja hova érdemes napelemet telepíteni a fővárosban, már évekkel ezelőtt elkészült, a Nappal Hajtva projekt keretein belül. A becslések szerint a rendelkezésre álló hasznos tetőkön, ami mintegy 10 millió négyzetmétert jelent, 2,5 paksi atomerőműnyi energiát lenne képes termelni a beszerelt napelem. Ezzel 8%-kal csökkenne Budapest szén-dioxid kibocsátása, ami mintegy 500 000 tonnát jelent. A lehetőség tehát adott – a kérdés az, hogy hogyan tudjuk azt hatékonyan a rendszerbe kapcsolni.
Éppen ezzel kapcsolatban fordult nyílt levélben Kapitány Istvánhoz, Magyarország gazdasági és energetikai miniszteréhez a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) 2026. augusztus 1-jén. A levélben 7 pontban tettek javaslatokat a hazai ellátásbiztonság növelése és az importfüggőség csökkentése érdekében. A cél Magyarország ellátásbiztonságának növelése, az energiaimport csökkentése és a hazai megújuló energiaforrások hatékonyabb felhasználása, valamint növelése. A Szövetség kiemelte, hogy Magyarországon akár csak új szabályozásokkal, állami beruházás nélkül is több energiához lehetne jutni, ha engedélyezik a napelemek által termelt felesleg visszatáplálását a villamosenergia-rendszerbe. Ezzel, az esti órákban lehetne csökkenteni a csúcsterhelést.
Az energiaközösségek kora
Az ilyen megoldások azonban nem csupán elméleti lehetőségek: Budapesten már több működő példa is bizonyítja, hogy sűrűn beépített városi környezetben is megvalósíthatók. Ilyen például a 2021-ben úttörő példaként induló VII. kerületben lévő energiaközösség. Három épületre telepítettek napelemet: : a Klauzál téri Vásárcsarnokra, az Önkormányzat Erzsébet körúti épületére és a Szövetség utca 15. sz. alatti önkormányzati bérházra. A megtermelt villanyáramot, amely nem került elhasználásra, eltárolják energiatároló akkumulátorban, vagy visszatáplálják a villamosenergia-hálózatba. Utóbbiért megkapják az átvételi díjat a villamosenergia-szolgáltatótól, így pénzügyileg is előnyre tesznek szert. A projekt 200 millió forint állami támogatásban részesült, valamint 60 millió forint került befektetésre az Önkormányzat részéről.
Egy másik példaértékű kezdeményezés: az Orczy téren található Kazán Közösségi ház, 2021-ben indította a napelemes tervezését. 11 szervezet üzemel a Házban, többek között a Gólya Szövetkezeti Presszó, a Mérce szerkesztősége, Lachmacun Rádió és az Oktopusz Stúdiók is. A Kazán Közösségi Házat 2022 óta a Szövetség a Közösségi Ingatlanfejlesztésért (SZAKI) üzemelteti, az áramtermelés végül 2024-ben indult.
A Bakelit Multi Art Center is a helyi energiaközösség megvalósításán dolgozik, Budapesten a IX. kerületben: A 2025-ben indult Co-PED (Közösségi alapú kulturális és szociális központok, mint a Pozitív Energia Körzetek inkubátorai) egy hároméves Európai Uniós projekt, amely azt vizsgálja, hogyan válhatnak a kulturális és szociális központok a helyi energiaközösségek és a Pozitív Energia Körzetek katalizátoraivá. A pályázat 2027-ben zárul.
Az egyedi projektek mellett idővel az országos szintű együttműködés igénye is megjelent, 2022-ben megalakult a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetsége (MERSZ), annak érdekében, hogy konszenzust teremtsenek a felmerülő kérdésekben. Céljai közé tartozik az energiaközösségek létrehozás könnyítése, és ezek hatékonyabb működése. A Nemzeti Energiastratégia törekszik arra, hogy 2030-ig Magyarország mindegyik járásában legyen legalább egy energiaközösség.
A mélyből jövő energia: A földhő
A geotermikus energiának számtalan előnye van, és Magyarországnak kifejezetten jók az adottságai hozzá. A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai átlag fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez, ez tartja melegen a föld alatti vizet. Ezt a felszínre hozzák, használható távfűtéshez vagy fűtéshez, illetve erőművekben áramot termelhetnek belőle, ezzel felváltva az egyre dráguló fosszilis tüzelőanyagokat. A geotermikus energia nagy előnye, hogy időjárástól és napszaktól függetlenül rendelkezésre álló tiszta energiaforrás, de alkalmazása komoly pénzügyi kockázattal járó, költséges beruházásokat igényel. 2026-ban 3 földhő pályázat indult a Jedlik Ányos Energetikai program keretében, ezek támogatási összege több tízmilliárd forint. A Nemzeti Földhő Stratégia tervei szerint, a jelenlegi 6,5%-ról legalább 25%-ra emelkedhet a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből 2035-ig. (Greendex)
Merről fúj a szél?
Magyarország adottságai kedvezőek a szélerőművek telepítéséhez, az EU-s tagállamok között a 8.-9. helyen áll. Mára, a szárazföldi szélerőművek telepítési költsége jelentősen csökkent, így jelenleg ez az egyik legolcsóbb energiaforrás. Egy átlagos szélturbina évente már több mint 6 millió kWh energiát termel, ami körülbelül 1 500 átlagos európai háztartás áram ellátására elegendő. A Magyar kormány céljai közé tartozik, hogy 2030-ra a szélerőművek termelése elérje a 4000 megawattot, ami a jelenlegi kapacitás tízszeresének felel meg. Ez névleges teljesítményben nagyjából négy atomerőművi blokk kapacitása. A Tisza Párt már a választási programjában vállalta, hogy eltörli a szélerőművek telepítését megnehezítő korlátozásokat, bővítik a telepítésre alkalmas helyek számát: az eddigi 8 helyett 25 térséget jelöltek ki, ahol elősegítik a szélerőmű telepítést. 2026 augusztus végén megjelent a pályázati kiírás szélerőművek telepítésére, a beküldési határidő szeptember 18., eredmény pedig decemberben lesz. Ezeket látva igazán reményteljes a helyzet, és reméljük Magyarország tényleg el tudja érni a 2050-re vállalt célt, miszerint az ország addigra klímasemlegessé válik.
A 2024-1.2.1-HE_PARTNERSÉG-2024-00027 azonosító számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a Horizont Európa európai partnerségek közös nemzetközi pályázati program finanszírozásában valósult meg.
