2026. október 8-án a Bakelit Multi Art Center adott otthont az Urban Living Labek és az energiaközösségek lehetőségeiről szóló szakmai konferenciának, amely a Co-PED európai uniós projekt keretében valósult meg. Az esemény célja az energiaközösségek létrehozásának és működtetésének bemutatása, a hazai jogi és szabályozási környezet megismerése, valamint a kulturális és közösségi intézmények előtt álló lehetőségek feltérképezése volt. A konferencia a DDRIÜ és a Bakelit Multi Art Center szervezésében valósult meg.

A közös gondolkodástól a gyakorlati megvalósításig

A konferenciát Bauer Péter Márton, a Bakelit Multi Art Center alapítója nyitotta meg, aki köszöntötte a résztvevőket, majd Haász Zoltán, a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (DDRIÜ) ügyvezetője, a rendezvény moderátora tájékoztatást adott a rendezvény menetéről.

Az első előadást Polyák Levente, a Cooperative City társalapítója és a Co-PED projekt magyar konzorciumának vezetője tartotta. Bemutatta a Co-Ped, “Közösségi alapú kulturális és szociális központok, mint a Pozitív Energia Körzetek inkubátorai” című projektet, annak célkitűzéseit, nemzetközi hátterét és a megvalósításban részt vevő partnereket, köztük a Trans Europe Halles hálózatot és az Urban Living Labeket. Az előadás rávilágított arra, hogy a kulturális és közösségi terek nemcsak találkozási pontokként működhetnek, hanem a helyi energiaátmenet és a fenntarthatóbb városi működés alakításában is fontos szerepet tölthetnek be.

Tar László, a Rising.Eco alapítója az energiaközösségek előnyeit mutatta be a fogyasztók és az energiatermelők szempontjából, majd ismertette létrehozásuk legfontosabb lépéseit. Kiemelte, hogy a folyamat első szakasza az inspiráció és a közösség bevonása: a lakossági fórumok lehetőséget teremtenek a tájékoztatásra, az érdeklődők megszólítására és a közös jövőkép kialakítására.

Ezt követik a szimulációk és a gazdasági számítások, amelyek segítségével felmérhető, hogy a tervezett energiaközösség milyen feltételek mellett működhet hatékonyan. A további egyeztetések során azonosítják a még szükséges résztvevőket, majd az új szereplők adataival ismételt számításokat végeznek. A megvalósítás szakaszában sor kerül a hálózati szolgáltatóval való egyeztetésre, a gazdasági terv véglegesítésére, a jogi feltételek meghatározására és a szükséges hatósági nyilvántartásba vételre. A folyamat végül az energiaközösség működtetésével folytatódik, amelynek egyik fontos célja az energiaköltségek csökkentése.

Dongó Tamás építész, a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) munkatársa európai példákon keresztül mutatta be, hogyan kapcsolódhatnak össze az Urban Living Labek és az energiaközösségek a fenntartható városfejlesztésben. Az előadás gyakorlati példákkal szemléltette, milyen megoldások születtek különböző közösségekben, és hogyan alkalmazhatók ezek tapasztalatai más helyi környezetekben.

Polyák Levente második előadásában a Cooperative City Bartók Negyedben végzett munkáját ismertette. A kezdeményezés célja, hogy a helyi lakosság fórumokon és közösségi programokon keresztül megismerje az energiaközösségekben rejlő lehetőségeket és azok előnyeit. A folyamat középpontjában a közösségépítés és az aktív részvétel áll: a szervezők különféle játékokkal, vetélkedőkkel és filmvetítésekkel igyekeznek közelebb hozni a témát az érdeklődőkhöz, ami idővel valódi energiaközösségek megalakulásához vezethet.

Jogi keretek és műszaki lehetőségek

Dr. Szuchy Róbert PhD energiajogi szakértő az energiaközösségek magyarországi jogi és szabályozási környezetét mutatta be. Előadásában kitért az európai uniós szabályozási háttérre, a tevékenységekhez kapcsolódó engedélyezési kérdésekre, a társasházi energiaközösségek lehetőségeire, valamint az energiaegyesületek előnyeire. Az előadás rámutatott arra, hogy a kezdeményezések sikeres megvalósításához a közösségi szándék mellett a jogi feltételek pontos ismerete is elengedhetetlen.

Bényász Gábor energetikai szakértő az energiamegosztási modelleket műszaki és mérnöki szempontból vizsgálta. Bemutatta a termelőkapacitás jelentőségét, a rendszerek működési logikáját, az energiaközösségek előnyeit, valamint a létrehozásuk lehetséges szervezeti és működési formáit. Előadásának részeként a Bakelit Multi Art Center koncepcióját és terveit is ismertette, összekapcsolva a projekt általános tanulságait a helyszín saját lehetőségeivel.

Kulturális intézmények mint az energiaközösségek kiindulópontjai

A konferencia egyik kiemelt gyakorlati példáját Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház és a FÜGE Egyesület alapítója, és ügyvezetője mutatta be. Előadásában ismertette a Jurányi 2024 óta működő energiaközösségének létrehozási folyamatát, a kezdeményezéshez kapcsolódó kommunikációs és kampánylehetőségeket, valamint a megvalósítást segítő támogatásokat. A bemutatott tapasztalatok jól szemléltették, hogy egy kulturális intézmény saját működéséből kiindulva is képes lehet aktív szerepet vállalni a helyi energiaátmenetben.

A rendezvényt egy kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyen Fabók Márton, a Transzformátor társkoordinátora – aki részt vett az Orcy téren található Kazán Energiaközösség létrehozásában – osztotta meg tapasztalatait. A beszélgetésben Dongó Tamás is részt vett, a moderátori feladatokat pedig Haász Zoltán látta el. A résztvevőknek lehetőségük nyílt arra, hogy közvetlenül tegyék fel kérdéseiket az előadóknak, így a program végén a szakmai párbeszéd és a tapasztalatcsere is hangsúlyt kapott.

Mit tanulhatunk a konferenciából?

A konferencia egyik legfontosabb tanulsága, hogy az energiaközösségek létrehozása nem kizárólag technológiai vagy gazdasági kérdés. A sikeres működéshez elengedhetetlen a megfelelő jogi és műszaki háttér, a hosszú távú tervezés, valamint az érintettek közötti együttműködés és a közösség aktív bevonása. Egy jó ötlet önmagában még nem elegendő: a megvalósításhoz világos célokra, megalapozott számításokra és elkötelezett résztvevőkre is szükség van.

A Bakelit Multi Art Center számára a Co-PED projekt és a konferencia egyaránt lehetőséget teremt arra, hogy jobban megismerje saját energetikai lehetőségeit és korlátait, és megalapozott lépéseket tehessen a fenntarthatóbb működés felé.

A konferencia üzenete, hogy a zöld átállás nem csupán egyéni vagy intézményi feladat, hanem közös tanulási és együttműködési folyamat. Ha a kulturális intézmények megosztják egymással tapasztalataikat, és együtt keresik a számukra megvalósítható megoldásokat, nemcsak saját működésüket tehetik fenntarthatóbbá, hanem más közösségeket is közelebb vihetnek egy energiahatékonyabb jövőhöz.

A 2024-1.2.1-HE_PARTNERSÉG-2024-00027 azonosító  számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a Horizont Európa európai partnerségek közös nemzetközi pályázati program finanszírozásában valósult meg.